Bukósisak

Az egyik legfontosabb biztonsági eszköz a Forma 1-ben a pilóták sisakja. Alapvetően az alakja úgy néz ki, mint azok a sisakok, amelyeket a pilóták az 1970-es évek végén, az 1980-as években hordtak, de a tervezés és a kivitelezés az évek során gyökeresen megváltozott.

 1985-ben egy átlagos Forma 1-es sisak kb. 2 kg-ot nyomott. A súlya azonban drámaian megnőtt nagy G-erős kanyarokban és lassításkor, növelve ezzel az „ostorcsapás” típusú sérüléseket nagy balesetek esetén. Amint a fej- és nyaktrauma lett a legnagyobb kockázat, a sisakgyártók nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a sisak súlyát csökkentsék, miközben növelik az ellenállását ütközésekkel szemben.

A mostani Forma 1-es sisakok sokkal erősebbek, de figyelemre méltóan könnyebbek is, hozzávetőleg 1.25 kg-ot nyomnak. A bukósisakot több különböző rétegből készítik, figyelve az erő és a rugalmasság kombinációjára (létfontosságú elnyelni a nagy ütközések erejét). A külső héjnak jellemzően 2 rétege van: a karbon szálak fölött rostokkal megerősített gyanta. Az alatta levő réteg hihetetlenül erős műanyagból készül, amit a golyóálló mellényekben is használnak. Azután egy lágyabb, formálhatóbb réteg van polisztirol alapú műanyagból, amit aztán befednek azzal a tűzálló anyaggal, amellyel a versenyzői overált és a kesztyűt is.

A sisakrostély egy különleges, tiszta polikarbonátból készül, miközben egyesítik a láng elleni védelmet a kiváló láthatósággal. A legtöbb pilóta színezett sisakrostélyt használ, melynek belsejét párásodás-elleni vegyszerekkel vonják be, hogy ne párásodjon be nedves körülmények között. Különböző átlátszó leszakítható fóliával vonják be kívülről. Amikor a sisakrostély piszkos lesz a verseny alatt, a pilóta lehúz egy ilyen fóliát, így ismét tiszta lesz.

A legutóbbi szezonokban a sisakok alakja fokozatosan alkalmazkodik az aerodinamikai elvárásokhoz. Miközben a motorlevegőbevezető alatt ülnek a sisak alakját úgy formálják, hogy segítsen az akadályok csökkentésében. A modern tervek szintén csökkentik az emelést, amit több hagyományos sisak termelt –ami akár 15 kg is lehet egy-egy verseny során.

A sisaktervnek a vezetőnek szellőzést is kell nyújtania. Ezt a különböző levegőbevezető nyílásokon keresztül valósítják meg. Ezek a kis nyílások filterekkel vannak ellátva, hogy a pályatörmelékek kicsi részecskéi ne kerüljenek be a sisakba.

A bonyolult előállítás ellenére a sisakokat kézzel festik hihetetlen ügyességgel, ami több száz órás munka, komplikált mintákkal és tervekkel. És egy pilóta egy szezon folyamán több sisakot is használhat.