A motor és a sebességváltó

Egy modern Forma 1-es autó legjobban igénybe vett része a motor és a sebességváltó. Egy versenymotor fejlesztése mindig megtartja a nagyszerű közlekedési mérnök, Ferdinand Porsche kijelentését: „A tökéletes versenyautó elsőként szeli át a célvonalat és azután darabjaira hullik” Egy ilyen motor tervezése mindig egy kötéltánc az erő és a megbízhatóság között, hogy elérd a kockás zászlót.

Egy versenyen a motor teljesítménye betekintést enged a sport fejlődésébe. Az 1950-es években különleges teljesítményű motorokat használtak, melyek teljesítménye kb. 100 bhp/liter (bocsi, de fogalmam sincs, hogy ez mi lehet) (kb. ennyi egy mai autó teljesítménye). Ez a számjegy emelkedett egészen a „turbó korszak” megjelenéséig, amikoris a 1,5 literes turbó motorok némelyikének teljesítménye több, mint 750 bhp/liter lett. Amikor 1989-ben visszatértek a régi törekvésekhez, ez a számjegy visszaesett, mielőtt újra biztosan szárnyalt volna. Az utóbbi évek „erőcsatája” a teljesítményben az 1000 bhp-s korlát felé csúszik, néhány csapat több, mint 300 bhp/literes teljesítményt mutat a 3 literes motorokkal.

A több mint 18 000-es percenkénti fordulatszám mellett a Forma 1-es autó motorja másodpercenként 650 liter levegőt emészt fel, egy versenyen az átlagos benzinfogyasztás kb. 75 liter 100 km-re. A fordulatszám nagy sebességnél kiegyenlítődik a dugattyúk közel 9000-szeres súlyával. Nem meglepően, a motorhiba marad az egyik legátlagosabb oka a versenyből való kiesésnek.

A modern Forma 1-es motor adós egy kicsit az utcai autók motorjának, kivétel a hengerek, dugattyú és szelepek tervezése. A motor egy nagyon igénybe vett alkatrésze a kocsinak, odacsavarozva a szénszálas „teknőhöz”, a sebességváltója pedig a hátsó felfüggesztéshez rögzítve. Ezért ennek elképesztően erősnek kell lennie. Ez megköveteli, hogy könnyűnek kell lennie a sebességváltónak, ugyanakkor szilárdnak, és olyan alacsonyan kell lennie, amennyire csak lehet, hogy segítsen csökkenteni az autó súlypontját ami lehetővé teszi a hátsó karosszéria magasságának csökkentését.

Egy modern Forma 1-es autó sebességváltója ma már automatizált, a pilóta kiválasztja a fokozatot a kormánykerék mögött elhelyezett pedálon keresztül. A „folyamatos” váltó használata ugyan azon az elven működik, mint a motorbiciklié, amivel sokkal gyorsabban lehet váltani, mint a hagyományos „H” sebességváltóval; a sebességváltó elektromosan működik. A magasfokú technika ellenére, a 2004-es szabályok száműzték a teljesen automatikus sebességváltót, így a pilótának magához kell ragadnia az irányítást.

A 6-fokozatú sebességváltók után ma már az autók 7-sebességes egységet használnak. A költségek csökkentése érdekében az FIA bevezette 2005-től, hogy a motoroknak ki kell bírniuk 2 versenyhétvégét, s ha ez nem teljesül, úgy a pilóta 10 helyes rajthelybüntetést kap a szabály megszegése miatt. Ezek a szabályváltozások megkövetelik, hogy a motornak hosszabb legyen az élettartama.